Tudtad, hogy valahányszor a zenészek játszanak a hangszerükön, tűzijátékhoz hasonlatos jelenség játszódik le az agyukban? Persze nem igazi tűzijáték, de mivel az agy több része stimulálódik egyszerre, a tudósok ahhoz hasonlították. Kívülről nyugodtnak és koncentráltnak tűnhetnek, olvassák a zenét, és a szükséges precíz és gyakorlott mozdulatokat végzik. De az agyukban hatalmas buli zajlik éppen. 

A zene ilyen irányú hatására a neurobiológusok vizsgálata során derült fény. Mindig is tudtuk, és mára már hatalmas közhely, hogy a zenetanulásnak mennyi pozitívuma van, de ha valami ennyire jó és hasznos, azt érdemes rongyosra beszélni. 

A vizsgálatok fMRI és a PET-szkennereken folytak különféle tesztek kíséretében. Olvasás vagy a matematikai feladatok elvégzésénél megfigyelhető a megfelelő területek aktivitása, ám amikor a kutatók rávették a résztvevőket, hogy zenét hallgassanak, tűzijátékot láttak. 

A tudósok hamar áttértek a zenehallgatók agyának megfigyeléséről a zenészek agyának feltérképezésére, mire a kis kerti tűzijáték egyből hatalmas méreteket öltött. Kiderült, hogy a zenélés az agyi megfelelője a teljes testet átfogó edzésnek. Az idegtudósok azt látták, hogy az agy több területe felvillant, és egyszerre dolgozott fel különböző információkat bonyolult, egymással összefüggő és elképesztően gyors szekvenciákban. 

Ha hangszeren játszunk, akkor első sorban a vizuális, hallási és motorikus készségek fejlődnek, melyeket az élet többi területén is tudjuk alkalmazni.  

Zenélés közben fejlődnek a finommotorikus képességek, melyeket mind a két agyfélteke szabályoz. Ezenkívül egyesíti a nyelvi és matematikai precizitást - amelyben a bal agyfélteke nagyobb szerepet játszik - az újszerű és kreatív tartalommal, amelynek a jobb félteke a felelőse. A zenélés hidat képezve a két agyfélteke között segíti az információáramlás sebességét és új útvonalak felfedezését, melynek birtokában, úgy vélik, hogy a zenészek hatékonyabban és kreatívabban oldják meg a problémákat, mind tudományos, mind társadalmi környezetben. 

Azonban felmerül a kérdés, hogy ezen előnyöket csak és kizárólag a hangszerjáték tartogatja? A kutatások még mindig folynak, de az eddigi ismeretek alapján megállapítható, hogy akik egy ideig tanultak zenét, az agyuk több területén is javulás mutatkozott a többiekhez képest. 

Ha azon gondolkodunk, hogy melyik különóra lenne a legmegfelelőbb iskolás gyerekünk számára, és látunk affinitást a gyerek részéről, akkor megéri elgondolkodni a zeneórákon is, és lehet, hogy megéri befektetni akár egy zongorába is.   

Az alábbi lista a teljesség igénye nélkül felsorolja a legáltalánosabb tudásunkat a zene pozitív hatásáról. 

A zenehallgatás és zenélés gyerekkorban: 

• Fejleszti a kognitív képességet 
• Fejleszti a nyelvérzéket és a kommunikációt 
• Serkenti az érzelmi fejlődést 

• Fejleszti a motoros készségeket 
• Elősegíti a szociális interakciót 
• Enyhíti a stresszt és a szorongást 

A zenehallgatás és zenélés felnőttkorban: 

• A lefekvés előtti 30-40 percben alvásminőségünket javíthatjuk, ami azt jelenti, hogy idővel gyorsabban tudunk majd elaludni, és zavartalanabbá válhat az alvásunk 
• Növeli a szellemi frissességet 
• Csökkentheti a vérnyomást 
• Szabályozhatja a szívritmust, oldja a szorongást és a depressziót 

Fuvolistaként legszívesebben a Karácsonyi kedvenceimet  játszom, saját magam és a környezetem szórakoztatására. Az ő vérnyomásukat nem feltétlenül csökkenti...😉 

Források:

https://www.okosjatek.hu/a-zene-fejleszto-hatasa

https://www.ted.com/talks/anita_collins_how_playing_an_instrument_benefits_your_brain?autoplay=true&muted=true&language=hu

https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/15097/zene-az-idos-kori-egeszsegert